Csodás időben, napsütés és kellemesen lengedező szél szegélyezte utakon ruccantunk ki Berlin külvárosában, és mindezt tökingyen, a Humboldt Alapítvány meghívására egy kellemes vacsorával kombinálva. Igen, most lehet utálni.
Szóval a helyszínre megérkezvén feltűnt, hogy kb. harmadannyi éves vagyok,…
Ez amolyan protokoll-esemény volt: kötelező a részvétel, de sokat azért ne várjon tőle az ember. Gondoltam én! Aztán nagyon kellemesen csalódtam.
Kezdődött egy megnyitóval, állítólag 1200 vendég részvételével (családostul). Az alapítvány vezetői, illetve volt és jelenlegi Humboldt ösztöndíjasok…
Az egész úgy 2 hete kezdődött, amikoris Humbi (mert már csak így becézem, a kedves-túlszabályozott komplex rendszert (AKA Humboldt office), aminek én novemberben egy egész sora lettem) menthetetlenül elküldte a szerződésemet. Alá kellett írnom. Tollal. És nem a radirozható tollammal. Eltartott egy…
Jó hát ez nem volt egy egyszerű döntés, sőt, még csak döntésnek sem mondanám. Az elmúlt 1 hónapomat azzal töltöttem, hogy minden kicsit is izgalmasnak ígérkező állásra jelentkeztem Németországtól egészen Svájcig (najó, szubjektív izgalmasságról beszélünk itten, mert tapasztalataim szerint az…
Nos, nem is tudom, hol kezdjem. Illene talán az esküvőnél (ami szuper volt), vagy a nászútnál (ami még szuperebb volt), de annyi minden történt azóta, hogy ezek szinte belevesznek a múlt homályába.
Hazaestünk vasárnap este, nekem keddre volt időpontom a munkaügyi hivatalba, hogy jelentkezzek…