A kevésbé naprakészeknek javasolt az eredeti bejegyzés tanulmányozása.

No, ma sikeresen megkaptam a levelet az egyik direktbanktól, hogy elutasították a számlanyitási kérelmemet. Felhívtam az ügyfélszolgálatot és megköszöntem, hogy ők legalább vannak annyira jófejek, leírnak pár lehetőséget az okokra, noha a ténylegeset ugyebár ők sem adhatják ki. Illetve megkérdeztem, hogy mivel elég korrekt nem határidős állásom van és a Schufa szerint elvileg még tök hitelképes is vagyok, mi a szösz lehet. A dolgokat átnézve amúgy ő sem tudott sok minden kezdeni a helyzettel. Abban állapodtunk meg, hogy majd a költözés után újra megpróbálkozom, mert nálunk nincs felülvizsgálat, hiába győzködtem, hogy nekik is kevésbé költséges nem teljesen végigjárni a procedúrát.

Öröm az ürömben, hogy Anikónak ugyanazzal a postablokkal jöttek meg ugyanettől a banktól a bankkártyái. (Ja igen, a posta még mindig kb. egy hetet késik).

Na de miért is szempont ez a bankszámladolog. Az egyik oka, hogy minél kevesebb időt szeretnék a Deutsche Bank ügyfeleként eltölteni. A másik, hogy egészen addig nem tudok értelmesen online dolgokat vásárolni, amíg nincs hitelkártyám, azt pedig nem a DB-től szerettem volna, mert nem akarom duplán kifizetni (direktbankéknál nem opcionális a hitelkártya, ott mindenképpen van).

Sebaj, gondoltam magamban a minap, majd használom a magyar bankkártyámat. Tegyük most félre azt az apró malőrt, amitől másfél napja nem lehet CIB-es bankkártyákkal fizetni. Deviszontéspedig. Nem véletlenül kell beírni a számlázási címet online vásárláskor, ugyanis azt simán lehet a bankkártyához tartozóval összevetni. Márpedig ha a kettő nem hasonlít, akkor miért akarná valaki elfogadni a bankkártyát. Nade nem lehet ám mindenhol magyar számlázási címet beállítani.

Most pedig vegyük elő a CIB-es sztorit. Szakmai kíváncsiság. 9 év bankinformatika után most is kvázi újra pénzügyközeli dolgokkal foglalkozom, de azért ez egy ritka nagy fakap. Nagyon kíváncsi lennék, hogy mit sikerült elrontani.