Ez egy hosszú bejegyzés arról, hogy egy berlini halandónak kell-e egyáltalán gépjármű illetve hogy az autóknak sem könnyű németté válniuk. Van benne német bürokrácia, magyar szervizek, német szervizek stb. stb.

Előszó

Kezdjük a kocsi-nemkocsi kérdéssel.
Mikor nincs szükségünk autóra? A mindennapokban általában. Munkába bringával megy az ember vagy tömegközlekedik. A hétköznapi bevásárlások többségét is meg lehet így oldani. Utazni eddig repülővel voltunk de még a nagyilátogatás is jobb vonattal mert szerencsés helyen lakik.
Mikor van? Nagyobb bevásárlásokhoz, bútoráruházak, ha késő este hazafelé valahonnan megspórolunk 40-50 percet. Esetleges kisebb, nem tömegközlekedhető kiruccanásokhoz, barátok költöztetése, satöbbi.

Mivel pedig EU szabályozás szerint amúgy is át kellene egy idő után regisztrálni a gépjárművet, nekiláttunk.

Első felvonás, első próbálkozás

Még az elején, a cég által (némileg feleslegesen) fizetett segítőnk írt le pár dolgot, hogyan lehet külföldi autót németesíteni. Van egy lista a papírokról, ami kell, időpont, semmi extrának tűnő dolog.

Elmentem tehát a TÜVhöz február elején, hiszen vizsgáztatni kell a kocsit. Mondván, előző áprilisban amúgy is kimondottan ilyenre készítették fel egy nagyobb magyar szervizben.
Első alkalommal el se jutottunk addig, hogy átnézzék az autót. Ahhoz ugyanis tudni kéne, hogy mi ez az autó. Márpedig a magyar forgalmi alapján ezt nem sikerült a német adatbázisban azonosítani. Pedig a TÜV egy Skoda szerviz mellett volt, a pasas rendes volt és átsétált a szomszédba, majd megjelent egy listával, hogy mivel szerelték a gyárban a kocsit. Viszont nem találtuk az EU típusjelzést. Sehol. Az úr azt javasolta, hogy át kéne mennem egy másik TÜVhöz, ahol csinálnának teljes típusfelvételt. Ez kb. olyan, mintha építettem volna egy autót és azt akartam volna forgalomba helyezni. Mindezt persze 3 közül az egyik napon, amikor Berlin havat látott, a téligumijaim meg le voltak selejtezve.
Mivel apám párjának ugyanilyen szériás kocsija van, ők egy autókereskedő szomszéddal karöltve kiderítették, hogy ez a matrica ebben az autóban teljesen máshol van. Volt egy kis örömködés, hátha jóra fordulnak a dolgok.

Második felvonás, a vizsga

A matrica helyének és egy újabb időpontnak a birtokában ismét felkerestem a TÜVöt, hiszen most akkor már azonosítás, simán átmegyek, jöhet a rendszám. Nagyobbat nem is tévedhettem volna. A típusszám továbbra is 8 lehetőséget hagyott arra, hogy vajon milyen autó is áll ott. Cserébe a hátsó jobb fék kb. nem fogott, a kipufogódobok virágként nyíltak ki (ezt a saját szememmel is láttam), az állítólagos olajszivárgásnak is volt nyoma meg persze a lámpabúrák is homályosodnak.
Ez azért kicsit jobban kedvemet szegte az egész történettel kapcsolatban, újra kell értékelni a helyzetet.

Harmadik felvonás, a javítás

Bekértem tehát három helyről árajánlatot arra, hogy megjavítsák amit meg kell (ugyebár a hátsó félig hibás fék nélkül nem is akartam volna Magyarországra visszavinni). Az árak nem nagyon tértek el, de elég elkeserítőek voltak. Ment is egy ideig a matekozás, hogy a kocsi karbantartása és fenntartása a drágább vagy néhanapján kocsit bérelni rövid időkre.
A matek kb. egyenlőre hozta ki a dolgot, főleg hosszabb távon, de a kocsi megléte plusz flexibilitást ad. Akkor tehát szerviz. Elvittem, megcsinálták, levizsgáztatták, örömködés, fizetés, kevésbé örömködés. De akkor már az olajat is cseréltettem, légkondit átnézték, stb.

Negyedik felvonás, a füst

Elugrottunk barátokhoz két héttel a szerviz után. Anikó vezetett, odaérünk egy kis városi autópályázás után. Anikó egyszer csak megkérdezi, hogy mitől van ilyen büdös, közben leparkol. No az egyik frissen javított dobfék füstölög, elég forró. Ő felment a lakásra, én meg leültem egy fa alá megvárni, ki akar-e gyulladni a kocsi. Nem gyulladt ki, közben kaptam társaságot, aki megkérdezte, hogy amúgy az a szög miért van a gumiban?
Pár órával később én vezettem haza, kertek alatt, út közben megállva, forrósodik-e a fék.
Szervizbe vissza, leírom a problémát, garanciában szétkapták, összerakták, problémának nyoma nincs. Még lehetett kapni olyan abroncsokat, amik rajta voltak, vettem is belőle, a kerék nem volt javítható.

Ötödik felvonás, CoC

Avagy Certificate of Conformity. Ez egy papír, amit elvileg minden autóhoz adnak Európában, a gyár adja ki. Namármost ez szükséges a regisztrációhoz, hiszen így fogják azonosítani az autót. Nekem ilyen nem volt. Hívtam a német Skodát, mondták, hogy honlapon kérjem, majd kiállítják, elküldik levélben, 70 EUR. Nem küldték, hiszen ők nem a gyár, csak az importőr a német piacra, kérjem a magyar importőrtől.
Magyar importőrnél a kolléga szabadságon volt, amikor visszajött mondta, hogy persze. Majd küldte a mailt, hogy ide és ide utaljam a közel 100 EUR-t CoC pótlás címen. Mondtam, hogy nem pótlás, úgyhogy nem fizettem végül.

Hatodik felvonás, a regisztrációhoz vezető út további rögei

Az összes szükséges papírral felszerelkezve most már kérhettem időpontot. Időpont birtokában pedig mehettem regisztrálni. Le is ültem a nénivel szemben, aki elkérte a papírokat, elkezdte pötyögni az adatokat. Majd újra... Majd mondta, hogy ez így nem fog menni. Ő ezt az autótípust nem tudja azonosítani. Mutatja a monitort, hogy beírja A, B, C mezőkben az infókat a kereső pedig nem ad ki autót.
Akkor ezt a dolgot most emésszük egy kicsit. Van egy autó, aminek van EU konformitási igazolása és ebben a konfigurációban a német piacon is forgalmazták (használtan van is belőle a hirdetésekben). De ennek ellenére ez a típus nem létezik a német adatbázisban. 
Természetesen erre is van megoldás. Újra meglátogatom a TÜVöt, kerek egy úgynevezett Vollabnahme nevű dolgot. Regisztrációnál adtak rögtön helyben új időpontot rákövetkező hétre. Kevés TÜV csinál ilyet, azok sem időpontra.
El is mentem, néznek is rám furcsán, de ha kell hát kell. Szenior kolléga foglalkozik csak ilyennel, rá várni is kell kicsit. De amikor ráér, pötyög ő is lázasan a forgalmi és a CoC papír alapján. Majd magához hív, tudta azonosítani az autót, de nem. A probléma, hogy a rendszerben ugyanaz a motor szerepel Euro 3 és Euro 4 normaként is. Ha 3-asként azonosítja, akkor velem tol ki, ha 4-esként és mégsem az, akkor adócsalást követek el, azt meg ugye büntetik. Ugyan már legyek kedves elmenni a Skodához és kérjek egy plecsnis papírt arról, hogy akkor ez most itten milyen norma.
Mondanom sem kell, hogy a legközelebbi Skodától elhajtottak (ők voltak az egész történet alatt az elsők, akik egyébként nem voltak segítőkészek), hogy Skoda Németország adjon nekem ilyet. Vissza az irodába, ebéd előtt akarok telefonálni, előkészítem a CoC papírt. Amin külön szekcióként ott figyel, hogy melyik országban melyik adókategóriába tartozik a kocsi.
.................
.................
Ez itt a hatásszünet helye, csak mondom.
.................
.................
Innentől már kb. minden simán ment a TÜVnél is meg a regisztrációnál is. Ahol egyébként elfelejtették odaadni a környezetvédelmi matricát, szóval azért még egyszer vissza kellett mennem.

Epilógus.

Béni azóta jól van, apróbb, korból és alulhasználtságból fakadó hibái vannak ugyan, de semmi komoly. Nyilván az akksit is kellett cserélni idén, mert a telet már nem bírta, többször bikáztunk vagy segítettek betolni a menekültek (is). Majdhogynem többet is használjuk, mint eddig.
A magyar kormányablak ugyan kicsit nehezen kezdett a helyzettel bármit is, hogy akkor ők most hogyan is vonják ki a forgalomból a magyar forgalmival már nem rendelkező autót. De amúgy egyelőre öröm van és bódottá'.

Konklúziók

Leszögezném, hogy azt az egy Skodakereskedést leszámítva a hosszas hónapok alatt mindenki szörnyen segítőkész volt. Az első TÜVöstől elkezdve, akiről sütött, hogy imádja az autókat, a regisztrációs néniig, aki egy hét után is emlékezett rá, hogy a nagyapámé volt az autó.

Az azonban hogy Magyarországon évek alatt nem szúrták ki az asszimetrikusan fogó féket a vizsgán és a gumisok a szöget az sokat elárul az országok közti hozzáállásbeli különbségekről.